Otthoni lábápolás
Mivel legtöbbünknél a szépségápolási feladatok fontossági sorrendje elsősorban szezonális, vagyis attól függ, hogy épp melyik porcikánk van leginkább közszemlére téve, nem csoda, ha a tél vége felé azt vesszük észre, hogy a lábujjainkon, a sarkunkon, és a talpunk szélein a szaruréteg megvastagodott, a körömágy bőre a körmökre kúszott, a lábfejünk és a lábszárunk felülete fénylik a szárazságtól.
Érdemes ezt a jelenséget megelőzni, s ősszel, télen is foglalkozni lábfejünk, s körmeink esztétikus megjelenésével.
Az otthoni lábápolás sorrendje:
1. Lábáztatós
Kezdjük a szeánszot egy negyed óra-húsz perces lábfürdővel: egy lavórba töltsünk annyi fürdő hőmérsékletű meleg vizet, hogy az bokáig ellepje a lábunkat, és öntsünk hozzá - ízlés szerint - hámlasztó, nyugtató vagy frissítő ada lékanyagokat.
Hámlasztó: az egyik leghatékonyabb hámlasztó - és egyben bőrnyugtató - szer a tengeri só. Egy lavór vízben három evőkanálnyi csodákat művel: az enyhébb, sárgás színű bőrkeményedéseken szinte feleslegessé teszi a bőrreszelő használatát.
Nyugtató: egy egész napos "talpalás" után - legyen az túrázás, ügyintézés, vagy több órás állófogadás -, lábfürdőnkhöz adjunk levendula, mirtusz, grapefruit vagy grapefruitmag olajat - e két utóbbi fertőtlenítő, gombaölő tulajdonságáról is híres.
Frissítő: hatással lehet a szűk orrú cipőben elgémberedett, vagy intenzív sportolásban igénybe vett lábainkra, ha borsmenta, fodormenta, rozmaring vagy citromfű olajat keverünk a vízbe. Ha a vízhez tejet is öntünk, az egyben puhítja, "visszazsírozza" a bőrt, így a fürdővel kettő az egyben hatást érhetünk el.
2. Felszabadítás
Ha letelt a lábáztatásra szánt idő, következik a munka kicsivel több aktivitást igénylő, bőrkeményedés-eltávolítási szakasza. Töröljük tökéletesen szárazra a lábunkat, és simítással teszteljük végig a kemény felületeket: a vastagabb, makacsabb részeken bőrkeményedés-reszelőt használjunk, a vékonyabb szarurétegen és a puhább, érzékenyebb területeken elég, ha habkövet használunk - ez utóbbival akár naponta, zuhanyozás vagy fürdés közben is átdörzsölhetjük a sarok és a talp veszélyeztetett területeit. A habkő, vagy az úgynevezett bőrsimító arra is kiváló, hogy esténként a tusfürdő /szappan-körömkefe kombinációval is eltüntethetetlennek tűnő olajos, szmogos utcai koszt levakarjuk a lábunkról.
Ha azt szeretnénk, hogy a hámlasztási folyamat közben hidratálódjon, frissüljön is a bőr, akkor használjunk láb bőrradírt - a paletta a reszelők, a habkövek és a bőrradírok esetében is roppant széles, mindenki találhat ízlésének és pénztárcájának megfelelő termékeket.
Ha két héten át, három-négy naponta áztattunk, dörzsöltünk, reszeltünk és radíroztunk, és még mindig nem észlelünk jelentős változást a talpszerkezetünkön, érdemes pedikűröshöz fordulnunk, ahelyett, hogy radikálisabb eszközökhöz nyúlnánk: ugyanis a bőrvágó olló, vagy épp a "bőrhámozó" borotva olyan eszköz, ami nem csak gyerek, de hozzá nem érő felnőtt kezébe sem való. A lábápolás mestereit persze nem csak súlyos bőrkeményedés esetén érdemes felkeresnünk: a pedikűröztetést - különösen nyáron - nem árthat a havi szépségápolási rutinba illeszteni, ha baba-puhaságú talpakat, szép formájú, gondosan ápolt, profin lakkozott lábkörmöket szeretnénk - otthoni felfordulás és idegbaj nélkül.
3. Hidratálás
Ez a fázis legalább annyira fontos, mint az első kettő, ugyanis így, ha meg nem is gátolhatjuk, de legalább lassíthatjuk az elszarusodási folyamatot, és tovább puha és rugalmas marad a láb bőre. Erre a célra megfelel egy olajosabb, zsírosabb testápoló is, de a hosszú távú siker érdekében érdemes beruháznunk speciális, bőrkeményedést vagy sarokrepedést gátló krémre is. Lábfürdőzés vagy zuhanyozás után masszírozzuk végig a lábunkat a nagylábujjunktól, a talppárnákon át, a harántboltozat on keresztül egészen a bokáig - a bokacsont környéki masszázs serkenti a vérkeringést, és ellazítja a bokát -, aztán testápolóval gyúrjuk át a vádlinkat és a lábszárunkat is, hogy maximum a krém csillámpor-tartalma, és ne a pikkelyes szárazsága miatt legyen fényes a felülete.
Maximális puhaság legbiztosabban az éjszakai krémpakolással érhető el: az esti áztatás után krémezzük be alaposan a lábunkat - a hatást fokozandó, a krémbe keverhetünk egy-két evőkanál olívaolajt is -, majd húzzunk pamut zoknit (nyári kánikulában kellemesebb a cérnából készült fuszekli), és így másnap biztosan bársonytapintású talpakkal ébredünk.
4. Lábujjaink bőre, körme
Fürdés vagy lábáztatás után kellően puha az ujjak minden porcikája, így fájdalom- és sérülésmentesen alakíthatóak a körmök is. Fogjunk egy rózsafa-pálcikát, vagy a manikűrkészletekben található, kerekített fejű nyeles szerszámot, és óvatosan toljuk le a felpuhult körömbőrt a körömágy felé. Bár nagy a kísértés, csak úgy, mint manikűr közben, a kutikulát bőrvágó ollóval eltávolítani tilos! Egyrészt, mert rutintalan kézzel könnyű belevágni az élő húsba, ami igen fájdalmas, ráadásul sokáig vérzik; másrészt a seb begyulladhat, elfertőződhet, begyűlhet, és pillanatok alatt sebészeti szakrendelésen találhatjuk magunkat egyetlen apró, rossz mozdulat miatt.
Tehát, miután a körömbőrt visszatoltuk, kenjük be ápoló krémmel vagy olajjal - de az univerzális olívaolaj ez esetben is tökéletesen megfelel -, és lépjünk tovább: következik a körömformázás.
Alapszabály, hogy a lábujjköröm sarkait nem szabad kivágni, mert ezzel nemcsak, hogy további növekedésre serkentjük, és előbb-utóbb alattomosan benő a húsba, de könnyen beleszaladhatunk a körömágyba is, ami hosszú távú egészségügyi problémához vezethet.
A körmöket vágjuk minél egyenesebbre, a széleken, egy papírreszelő segítségével gömbölyítsük le. Ha köröm elszíneződött, akkor két dolgot tehetünk: citromos bedörzsöléssel, vagy, ha ez kevésnek bizonyul, mert eleve sárgásabb színű a körmünk - és orvosilag bizonyítottan egészséges - fehérítő lakk segítségével változtathatunk a helyzeten.
5. Díszítés-dekorálás
A lábunk immár ápolt, puha, nem szürkés-sárgás a sarkaknál, lábkörmeink pedig a legjobb formájukat hozzák - itt az ideje, hogy az apró finomságokra kevésbé érzékeny külvilág figyelmét felhívjuk minderre némi színnel vagy/és csillogással - jöjjön a lakkozás. Sokan, akik a kezükön nem, vagy csak szolid színekkel lakkoznak - mert esetleg nincs kedvük vagy idejük hetente manikűröztetni, maguk viszont kétbalkezesek -, ha a lábukról van szó, sokkal bátrabbak: a sötét bordótól az elegáns gyöngyházfényű és a babás rózsaszín lakkokon át, az egészen vad és vidám nyári színekig, sokkmindent kipróbálnak.
Lakkozni nem könnyű feladat - de a lábunk esetében legalább nem kell az ügyetlenebb kezünkre váltani. Mindig függőleges vonallal kezdjük a köröm közepén úgy, hogy a körömágy felől induljunk, és haladjunk a köröm végéig. Ezután először a jobb, majd a bal oldalán húzzunk egy vonalat, és ügyeljünk arra, hogy a köröm két szélén, a körömágy mellett maradjon körülbelül egy milliméternyi szabad hely, majd töltsük ki egy-egy ecsetvonással a szabadon maradt felületeket. A második réteg lakkot akkor vigyük fel, amikor az első megszáradt - ez, még a gyorsszáradó lakkok esetében is legalább 3 perc. Ha kicsúsznánk a keretből, egy lakklemosóba mártott fültisztító pálcikával, vagy az erre a célra gyártott acetonos korrigáló stifttel eltüntethetjük a bőrre került felesleget.
Ha készen vagyunk, várjunk még körülbelül fél órát, de használhatunk lakkszárító sprayt vagy ecsetelőt lerövidítve a száradási időt , ez után jöhet a szandál, a papucs, és felkerekedhetünk, hogy a szobából kilépve bezsákoljuk az elismerő pillantásokat.
És utoljára, de nem utolsó sorban a tanácsom, hogy a nyár végzettével sem felejtsük el lábaink ápolását. Sokkal nagyobb figyelmet szánjunk rá, mert az időjárás megpróbáltatásai és a zárt, sötét lábbelik miatt könnyebben kialakul elváltozás, ami hosszantartó, kellemetlen problémát okozhat, amivel viszont szakember ( pedikűrös, orvos) segítségét kell kérni.
LÉGY BÜSZKE A LÁBADRA !